Őrlődéseim II. – Én – (Talán…)
Talán egy fénypont
Az éj sötét egén,
Egy meghitt kis folt,
Az vagyok tán én.
Talán apró szikra
Két ember között,
A szerelem titka,
Mely ősi és örök.
Talán egy sugár,
Melyet a nap szült,
Egy aprócska futár,
Akit Isten küld.
Talán egy virág,
Kicsiny és törékeny,
De övé a világ
Szirom-köntösében.
Talán egy patak,
Mely hatalomra vágyik,
Nem kell csak akarat
És folyóvá válik.
Talán egy madár,
Szeretetet hozó,
Szabadon ott száll
Hol felhő a takaró.
Talán mind én vagyok,
Talán egyik sem,
De tudom, mit akarok
És tovább keresem.
(2009. szeptember 16)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése